Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.12.16

2. Az élet szakaszai és a bennünk élő sebzett gyermek meggyógyítása

Az élet szakaszai és a bennünk élő sebzett gyermek meggyógyítása

 

Olyan a fejed mint egy jóllakott óvodásnak, hisztis hülye gyerek módjára viselkedsz, lázadó kamasz vagy, meglett férfiember nem viselkedik így, öreg vagyok én már ehhez. Sokszor használjuk ezeket a kifejezéseket és még csak nem is sejtjük mi húzódik mögötte! 

 

 

Az emberi élet jól körülhatárolható szakaszokból áll és mindegyiknek meg van a feladata ha nem teljesíti leszakad egy én rész az emberből és galibákat okoz, vagy viselkedészavarok illetve betegségeket! A nem megélt és rosszul megélt életszakaszok központi mozgatórugói az életünknek. Hányan siránkoznak a múlt után/miatt? Hány emberben tombol a nosztalgia? Hány ember érzi úgy hogy egy csomó mindent nem tett meg az életében pedig nagyon kellett volna! Az elszalasztott életszakaszok vagy nem jól megélt élet szinte minden ember jellemzője. Ezért a sok sopánkodás, mást hibáztatás, betegség, rossz emlékek, óriási hiányállapotok. Fizikailag felnövünk családot alapíthatunk pénzt kereshetünk, de a leragadt életszakaszban tomboló belső gyermekünk miatt érzelmileg és mentálisan nem vagyunk felnőttek. Fel kell nevelnünk  és meg kell gyógyítanunk a bennünk megsérült csecsemőt, ovist, kisiskolást és kamaszt. 

 

 

Egy Erik Erikson nevű pszichológus feltérképezte ezeknek a szakaszoknak a jellemzőit és bizony nagyon betalált az elemzésével.

Minden szakaszra jellemző egy adott krízis, ami a környezettel való konfrontáció során alakul ki, létezik egy optimális megoldása, ami nézőpontváltást igényel. A szakaszokkal való megküzdés feltétele az énerő (minden ami az integritás felé mozdul), a különböző szakaszok énerői összefüggenek. A krízis megoldása nem odázható el, a megoldatlan problémákat visszük tovább magunkkal a következő szakaszba.” – Erikson

Erikson 8 szakaszt határozott meg

 

 

KIMENETEL ÉNERŐ

Csecsemőkor – 0-1 év Bizalom vs. Bizalmatlanság Remény

Kis gyerekkor – 2-3 év Autonómia vs. Kétségbeesés Akarat

Óvodáskor – 3-5 év Kezdeményezés vs. Bűntudat Szándék

Iskoláskor – 6-11 év Teljesítmény vs. Kisebbrendűség Kompetencia

Serdülőkor – 12-20 év Identitás vs. Szerepkonfúzió Elköteleződés

Fiatal felnőttkor – 25 év Intimitás vs. Izoláció Szeretet

Felnőttkor – 25-60 év Generativitás vs. Stagnálás Gondoskodás

Időskor Énintegritás vs. Kétségbeesés Bölcsesség

 

Ha jól megnézzük a táblázatot csak nézzünk körül életünkbe vagy magunkban esetleg. Hány bizalmatlan, kétségbeesett, bűntudattal teli, kisebbrendűségi érzésű, egy helyben topogó, elszigetelt embert ismerünk? És hányat aki tele van bizalommal, önállsóággal kezdeményezőkészséggel, teljesítménye kiugró, nincs identitászavara, intimitása egészséges, halad az életben és tudja hogy ki is ő mit ért el eddig és mik a távlati céljai?

Nem lövök mellé ha azt mondom szinte nincs ilyen ember, aki ezekkel a tulajdonságokkal mind rendelkezik, és ez nem is baj, a baj az, ha nem is fog rendelkezni az énerőnek ilyen minőségeivel. 

Szóval nem csak egyéni traumatikus élmények léteznek az ember életében hanem bizony életszakaszok is amik kiáltanak a hiánytól!! 

 

 

A 8 szakasz részletesebb elemzése a csatolt képekben megtalálható! Valamint a lehető legrövidebb és lényegretörőbb formában ebben a két videóban – 

https://www.youtube.com/watch?v=EZR5pvHX4tg – Fejlődés egy életen át

https://www.youtube.com/watch?v=hw9fTSoecbc – az eriksoni fejlődésmodell

Hosszabban kifejtve pedig ebben a félórás hanganyagban - http://www.integralakademia.hu/data/file/2013/11/18/ip2_gantibence_enfejlodes_erikson_2007dec8.mp3

 

 

Ezeket az énerőket meg kell szerezzük vagy így vagy úgy, mert ha nem akkor teljesen félresiklik az életünk, és úgy telik el rosszul hogy észre se vettük szinte. 

Na mindent csak ezt nem akarják az emberek. Inkább isznak, drogoznak, játék gépeznek, a dicső múltba vagy a spiritualitásba menekülnek, csak ne kelljen ezekkel a gáz életterületekkel foglalkozni. Inkább megmaradnak örök ovisnak aki bármilyen álhírt/konteót bekajál, bármilyen marhaságot összehadováló hamis tanítónak vagy akár az állambácsinak bármit elhisz (mind a hamis tanító mind az állambácsi azt szeretné, hogy gyerek maradjon az ember, no nem sokáig, csak örökre), vagy megmaradhat kamasznak aki mindennel vitatkozik és annak az ellenkezőjével is, vagy bármelyik életszakaszban leragadhatnak az emberek.

Szóval hiába volt faszagyerek Attila vagy Nimród attól még a te életed ugyanolyan elcseszett marad, a személyes életszakaszodban a hiányok ugyanúgy dübörögnek. Hiába a meditáció vagy a spirituális csúcsélmények halmozása, ezek a szintelakadások ugyanúgy makacsul megmaradnak az emberben.  A spirituális úthoz erős egészséges ego kell, nem pedig egy beteg, gyenge hiányállapotokkal teli ego! Ezekről már írtam korábban a spiritualitásba való menekülés csapdájáról -  https://alternativtortenelem.eoldal.hu/cikkek/spiritualitas/2.-a-spiritualis-elkerules--mint-csapda.html

 

 

Van egy könyva mi viszont kőkeményen nekimegy az eltolt életszakaszoknak és a benne lévő gyakorlatokkal kísérletet tesz az embernek a belső sebzett gyermekét legyen az csecsemő, ovis, iskolás, kamasz meggyógyítani, az elakadásokat feloldani és a hiányállapotokat feltölteni!

John Bradshaw a szerzője a címe pedig: Vissza önmagunkhoz -– ingyenesen letölthető.

http://www.ujkorklub.hu/load/ezoterikus_konyvek/konyvek/john_bradshow_vissza_onmagunkhoz/1-1-0-594#.XfpxqT7Pw2w

 

 

Nagyon jól fényt derít a könyv azokra a régen elfelejtett zugokra bennünk amit direkt vagy véletlenül de eltoltunk magunktól, és ami ott vár megoldatlanul tudatalattink mélyén. Egy síró kisgyerek. 

 

 

A könyv a csecsemőkor, a kisded kor, az óvodáskor, és az iskoláskori és serdülő énünk meggyógyítására ad gyakorlatokat amiket lehet egyedül vagy párban is végezni. Persze a legjobb megoldás egy terapeuta, de ha megy egyedül vagy egy bizalmas emberrel akinek nem félünk felfedni talán még általunk sem ismert titkainkat akkor nem szükséges szakember, de ez ritka.

 

 

A mérgező szégyen és érzelmi vagy fizikai bántalmazás bármely életkorban érhetett minket és abban a korban lezárhattuk magunkat mindenhogy a külvilág elől nehogy újra megsérüljünk. Sokakat csúfoltak például iskolában ami egy életre gallyra vághatta az önértékelést, sok embernek volt mérgező szülője aki totálisan rossz hiedelemrendszert tömött a gyermeki énjének a fejébe, vagy nem várt gyerek volt. Rengeteg probléma akadhat, a könyv gyakorlatai igyekeznek mindenre kiterjedően megoldásokat adni a különböző életszakaszokra.

 

 

Amíg nem tesszük rendbe gyerekkori önmagunkat, nem növünk fel érzelmileg és mentálisan. Egy csomó rossz tulajdonságunk velünk marad amit annak idején mint védekezési módszert fejlesztettünk ki magunkba.

 

 

Torz, gyermekies marad világlátásunk, a gondolkodásunk primitív maradhat, vagy ki se fejlődhet a racionális önálló éntudatunk, spiritualitásba göngyölt mesevilággal hülyíthetnek bennünket/magunkat ahelyett hogy felelősségteljesen felfogjuk a felnőtt materiális  valóságot. Tehát akármiylen oldalról is nézzük érdemes időt és energiát belefektetni a sebzett gyermek meggyógyításába aki bennünk lakozik, sőt nem is igazán lehet mást csinálni, egységes egésszé kell váljon az ember, a leszakadt énrészeit vissza kell olvassza magába. 

 

 

Csakis ezután hiteles a spirituális út, mert ezután nem zülleszti le gyermeki mesevilága bugyuta szintjére a nagy tanításokat, nem pótcselekvésnek veszi a spiritualitást és mismásoló ábrándozásnak, mert nem mert szembenézni önmagával! 

 

 

Az a felébredett ember aki e világban megállja a helyét és vállalja a felelősséget a materiális életéért, aki mindenáron menekül belőle, szapulja az e világot és kifogásokat keres spiriábrándozásaira abban egy sérült gyermek tombol! A felnőttet ki kell fejleszteni magunkban.

Kemény, embert próbáló munka, de az eredmény mindenért kárpótol minket. Ehhez a munkához kívánok kitartást és sikerélményeket!