Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.03.04

15. A fogat, az alkímia, és az ember 4 teste

A fogat, az alkímia, és az ember 4 teste

 

 

1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

A beszélgetés valaki kérdésével kezdődött:

„Lehet-e azt mondani, hogy az ember halhatatlan?"

 

„A halhatatlanság az egyik olyan tulajdonság, amit az ember sajátjának tart anélkül, hogy kellőképen megértené miről van szó" mondta G.

 

„A többi ilyen tulajdonság, a belső egység értelmében vett 'egyéniség', az állandó és változatlan 'Én', a 'tudat' és az 'akarat'. Mindezek a tulajdonságai meg lehetnek az embernek (kihangsúlyozta a lehetnek szót), de ez természetesen nem azt jelenti, hogy azokat ténylegesen birtokolják, vagy bárki birtokolhatja.

 

Ahhoz, hogy megértsük mi az ember jelenleg, azaz a fejlődése mostani szintjén, egy bizonyos mértékig el kell képzelni, hogy mivé lehet, azaz mit érhet el. Mert csak fejlődése folyamatának helyes megértése teszi lehetővé az embernek, hogy már ne tulajdonítsa magáénak azt, ami még nem az övé és amit talán csak nagy erőfeszítések és sok munka árán tud elérni.

 

Az ősi tanítások szerint, melyek nyomai megtalálhatók sok régi és új rendszerben, mikor az ember elérte a számára lehetséges fejlődés legteljesebb fokát, négy testből áll. Ez a négy test szubsztanciákból áll, melyek fokozatosan finomabbak és finomabbak lesznek, egymásba hatolnak és négy független szervezetet alkotnak, melyek meghatározott kapcsolatban vannak egymással, de ugyanakkor önállóak és független cselekedetekre képesek.

 

Azért létezhet négy test, mert az emberi szervezet, azaz a fizikai test, annyira összetett, hogy bizonyos körülmények között egy új, független szervezet nőhet benne, mely sokkal megfelelőbb és érzékenyebb eszköz a tudat tevékenységéhez, mint a fizikai test. A tudat megnyilvánulása ebben az új testben képes azt kormányozni és teljes hatalma és uralma van a fizikai test fölött. Ebben a második testben bizonyos körülmények között egy harmadik test nőhet, amelynek szintén megvannak a saját jellegzetességei. A tudat megnyilvánulásának ebben a harmadik testben teljes hatalma és uralma van az első két test fölött; és a harmadik test képes elsajátítani olyan ismereteket, amelyek az első, vagy a második test számára elérhetetlenek. A harmadik testben bizonyos körülmények között egy negyedik test nőhet, mely ugyanannyira különbözik a harmadiktól, mint a harmadik a másodiktól és a második az elsőtől. A tudat megnyilvánulásának ebben a negyedik testben teljes hatalma van az első három test és önmaga fölött.

 

Ezt a négy testet különböző tanításokban különféleképpen határozzák meg.

G. felrajzolt egy ábrát, (1. ábra) és ezt mondta:

 

„A keresztény terminológia szerint az első, a fizikai lest, vagy 'érzéki' test, a második a keresztény nyelvezetben 'természeti' test; a harmadik a 'szellemi' test; a negyedik az ezoterikus kereszténység terminológiájában az 'Isteni' test. A teozófiai terminológiában az első a 'fizikai' test, a második az 'asztrál', a harmadik a 'mentális', a negyedik a 'kauzális' test. (vagyis a test, ami magában hordozza cselekedeteinek okozatát, ami külső okozóktól független: az akarat test)

Bizonyos keleti tanítások nyelvezetében az első test a 'kocsi' (test), a második test a ' ló ' (érzelmek, vágyak), a harmadik a 'kocsis' (gondolkodás) és a negyedik a 'mester' (Én, tudatosság, akarat).

 

2.jpg

 

 

 

 

 

Ilyen összehasonlítások és párhuzamok megtalálhatók a legtöbb olyan tanításban, amelyek felismerik, hogy az emberben a fizikai testen kívül valami más is van. De majdnem mind ezek a tanítások, mialatt többé kevésbé ismert formában ismétlik az ősi tanítások meghatározásait és felosztásait, elfelejtették vagy kihagyták a legfontosabb jellemvonását: hogy az ember nem születik a finomabb testekkel és hogy azok csak mesterségesen fejleszthetők ki, ami csak bizonyos kedvező külső és belső feltételek között lehetséges.

 

Az 'asztrál test' nem nélkülözhetetlen az embernek. Nagy luxus ez, amire csak keveseknek van lehetősége. Az ember egészen jól élhet 'asztrál test' nélkül. A fizikai testben megvan minden funkció, ami az élethez szükséges. Az ember 'asztrál test' nélkül is azt a benyomást keltheti, hogy nagyon intelligens, sőt spirituális emberes így nemcsak másokat, hanem önmagát is megtéveszti. Ez még inkább vonatkozik a 'mentális testre' és a negyedik ’kauzális’ testre.

 

Az átlagember nem birtokolja sem ezeket a testeket, sem a hozzájuk tartozó funkciókat. De gyakran azt gondolja és a többiekkel is elhiteti, hogy azok megvannak neki. Ennek a tévedésnek az oka először is az, hogy a fizikai test ugyanazokkal az anyagokkal működik, melyekből a magasabb testek állnak, csak ezek az anyagok nem kristályosodtak ki benne, nem az övéi; másodszor, a fizikai test összes funkciói hasonlóak a felső testek funkcióihoz, bár természetesen nagy mértékben különböznek ezektől. A legfőbb különbség egy csak a fizikai testet birtokoló ember funkciói és a négy testtel rendelkező ember funkciói között az, hogy az első esetben a fizikai test funkciói kormányozzák az összes többit, más szóval mindent a test kormányoz, melyet a külső befolyások irányítanak. A második esetben a kormányzás, vagy kontroll a felső testből ered. A fizikai test és a négy test funkciói között párhuzamot vonhatunk. G. egy másik ábrát rajzolt (2. ábra), párhuzamosan bemutatva a csak fizikai testtel, és egy négy testtel rendelkező ember funkcióit.

 

3.jpg

 

 

 

 

 

 

„Az első esetben" mondta G. vagyis egy csak a fizikai test funkcióival működő embernél, az automata a külső befolyásoktól függ és a másik három funkció a fizikai testtől és a kapott külső befolyásoktól.

Vágyak, vagy ellenszenvek - 'akarom’, 'nem akarom'; 'szeretem', 'nem szeretem' -, vagyis olyan funkciók, amik elfoglalják a második test helyét, véletlen sokkoktól és befolyásoktól függve. A gondolkodás, mely a harmadik test funkciójának felel meg, teljesen mechanikus folyamat. Az 'akarat' hiányzik az átlagos, mechanikus embernél, neki csak vágyai vannak; és amit erős, vagy gyenge akaratnak neveznek, az csak a többé-kevésbé tartós vágyainak, kívánságainak folytonossága.

 

A második esetben, vagyis egy olyan embernél, aki a négy testet birtokolja, a fizikai test automatikussága a többi test befolyásától függ. A különféle vágyak gyakran disszonáns és ellentétes tevékenysége helyett van egy egyedüli Én. Teljes, oszthatatlan és állandó; egy egyéniség, amely uralja a fizikai testet és annak kívánságait, és képes legyőzni annak ellenszenveit és ellenállásait. A mechanikus gondolkodás helyett a tudat van. És akarat van. Vagyis erő, ami nem csupán a különböző 'én'-ekhez tartozó, változó, gyakran ellentétes kívánságokból áll, hanem ami a tudatból fakad és amit az egyéniség, vagy egy egyedüli és állandó 'Én' kormányoz. Csak az ilyen akaratot lehel 'szabadnak' nevezni, mert független a véletlentől és nem lehet megváltoztatni, sem kívülről irányítani.

 

Egy keleti tanítás a négy test funkcióit, ezek fokozatos növekedését és fejlődésük feltételeit a következő módon írja le:

 

Képzeljünk el egy edényt vagy lombikot, tele különböző fémporokkal. A porok érintkezésben állnak egymással, de nincs közöttük kapcsolat, így minden véletlen változás a lombik helyzetében megváltoztatja a porok viszonylagos helyzetét. Ha a lombikot megrázzák, vagy ujjal megütögetik, akkor az a por, ami a tetején volt, talán az aljára, vagy a közepére kerülhet, és amelyik az alján volt a tetejére. Semmi állandóság nincs a porok helyzetében és ilyen körülmények között nem is lehet. Ez egy pontos képe szellemi életünknek. Minden pillanattal az új befolyások megváltoztathatják a porok helyzetét, s a tetején lévő helyébe egy másik, azzal teljesen ellentétes természetű kerül. A tudomány a fémporoknak ezt a viszonyát mechanikus keveredés állapotának hívja. Az ilyen keverékben a porok egymáshoz való viszonyának alapvető jellegzetessége az állandóság hiánya és az ingatagság. Teljesen lehetetlen állandósítani a porok kölcsönhatását a mechanikus keveredés állapotában. De a porokat össze lehet olvasztani; azok fém természete ezt lehetővé teszi. Ehhez különleges tüzet kell gyújtani a lombik alatt. A hó felolvasztja a porokat és összeolvasztja őket, így összeolvadva a porok kémiai vegyületté válnak. És most már nem lehet többé olyan könnyen szétválasztani ezeket, mint mikor a mechanikus keveredés állapotában voltak, hogy helyet változtassanak. A lombik tartalma így most oszthatatlanná és 'egyénivé' vált. Ez a második test kialakulásának képe.

 

Az összeolvadáshoz szükséges tűz 'súrlódással' hozható létre, ami ebben az értelemben az emberben az 'igen' és a 'nem' közötti harc következménye. Ha az ember minden vágynak átadja magát, ha elősegíti azokat, akkor nem lesz benne belső küzdelem, nem lesz 'súrlódás', nem lesz tűz. De ha egy pontosan meghatározott célért, az azt megakadályozó vágyak ellen küzd, akkor tüzet hoz létre, mely fokozatosan átalakítja belső világát egy Egésszé. Térjünk vissza a példánkra, az összeolvadás során elnyert kémiai vegyület sajátos tulajdonságokkal rendelkezik: bizonyos fajsúllyal, bizonyos elektromos vezetőképességgel és így tovább. Ezek a tulajdonságok az adott anyag jellegzetességeit alkotják. De egy bizonyos fajta munkán keresztül ezeknek a jellegzetességeknek száma megnövekedhet, vagyis az ötvözet új tulajdonságokat kaphat, melyeket előzőleg nem birtokolt. Alkalmassá válhat mágnesezésre, rádióaktivitásra, és így tovább. A folyamat, melynek során az ötvözet új tulajdonságokat nyer, a harmadik test kialakulásának és annak segítségével egy új tudás és új képességek megszerzésének felel meg. Amikor a harmadik test már kialakult és megszerezte az összes számára elérhető tulajdonságot, képességet és tudást, akkor még megmarad a probléma, hogyan lehet ezeket lerögzíteni; mert akár azok a bizonyos fajta befolyások, melyektől kapta, akár mások azokat még el is vehetik tőle. De különleges munkával, amit a három test együtt végez el, az elnyert tulajdonságok a harmadik test állandó és megváltoztathatatlan tulajdonává válhatnak. Ezeknek a megszerzett tulajdonságoknak rögzítési folyamata együtt jár a negyedik test kialakulási folyamatával.

 

És csak azt az embert lehet a szó teljes értelmében Embernek nevezni, akinél mind a négy test már teljesen kifejlődött. Ennek az embernek sok olyan tulajdonsága van, ami az átlagembernek nincs. Az egyik ilyen tulajdonság a halhatatlanság. Minden vallásban és ősi tanításban benne van, hogy a negyedik test megszerzésével az ember megszerzi a halhatatlanságot; és mindegyik tartalmaz, útbaigazítást a negyedik test megszerzésének útjához, azaz a halhatatlansághoz.

 

Ezzel kapcsolatban bizonyos tanítások az embert egy négy szobás házhoz hasonlítják. Az ember a legkisebb és legszegényebb szobában él nem is sejtve a többi kincsekkel teli szoba létezéséről, míg valaki meg nem mondja neki. Amikor már hallott róla, kezdi a szobák kulcsait keresni, különösen a negyedik, a legfontosabb szobáét. Mikor megtalálja az utat a negyedik szobába, csak akkor válik valóban házának mesterévé, mert csak attól kezdve lesz övé a ház teljesen és örökre.

A negyedik szoba adja a halhatatlanságot az embernek és minden vallási tanítás arra törekszik, hogy ennek az útját megmutassa. Nagyon sok út van, némelyik rövidebb, némelyik hosszabb, némelyik nehezebb és a másik könnyebb, de mindegyik, kivétel nélkül egy irányba vezet, vagy törekszik: a halhatatlanság felé."

 

 

Az egyik találkozón, ahol a meghívottak közül még sokan nem hallották G.-t, kérdezték tőle: „Az ember halhatatlan-e, vagy sem?"

 

„Megpróbálok válaszolni erre a kérdésre" mondta G. de figyelmeztetnem kell önöket, hogy ezt nem lehet kielégítően meglenni azzal a tudásanyaggal, amivel a közönséges tudományban és nyelvben rendelkezünk.

Azt kérdezik, hogy az ember halhatatlan-e vagy nem. Azt felelhetném: hogy mindkettő, igen is, meg nem is. Ennek a kérdésnek sok oldala van. Először is: mit jelent az, hogy halhatatlan? Önök teljes halhatatlanságról beszélnek, vagy elfogadnak különböző fokozatokat? Ha például a fizikai test halála után valami megmarad, ami tudatát megőrizve valameddig tovább él, halhatatlanságnak hívható-e, vagy nem? Másképpen mondva: milyen hosszú létezés szükséges ahhoz, hogy azt halhatatlanságnak hívhassuk? Aztán ez a kérdés tartalmazhat ja-e a különböző emberek különféle 'halhatatlanságának' lehetőségét? És még sok más kérdés marad. Ezt csak azért mondom, hogy rámutassak mennyire homályosak ezek és hogy az ilyen szavak, mint 'halhatatlanság' milyen könnyen vezethetnek illúziókhoz.

 

A valóságban semmi sem halhatatlan, még Isten is halandó. De óriási különbség van Isten és az ember között és természetesen Isten másképp halandó, mint az ember. Sokkal helyesebb, ha az ilyen szót, mint halhatatlanság, behelyettesítjük a halál utáni létezés szavaival. Akkor úgy tudok válaszolni, hogy az embernek van lehetősége a halál utáni létezésre. De a lehetőség egy dolog és a lehetőség megvalósítása teljesen más dolog. Próbáljuk most megnézni, hogy ez a lehetőség mitől függ és mit jelent a megvalósítása.

 

Majd G. megismételte, amit korábban az ember és a világ felépítéséről mondott. Felrajzolta a teremtés sugarának és az ember négy testének ábráját. De az ember testeivel kapcsolatban egy új részletet illesztett be, amit eddig még nem adott meg.

 

Az emberre ismét egy keleti hasonlatot alkalmazott a kocsival, lóval, kocsissal és a fogat gazdájával, és fölrajzolta az ábrát valamit még hozzáadva, ami korábban nem volt meg.

„Az ember egy összetett szervezet" mondta, „négy részből áll, amik között esetleg van kapcsolat, esetleg nincs, vagy esetleg rossz a kapcsolat. A kocsit a lóval rúd köti össze, a lovat a kocsissal a gyeplő, a kocsist a gazdával a gazda hangja. De a kocsisnak hallania és értenie kell a gazda hangját. Tudnia kell vezetni és a lovat be kell tanítani, hogy engedelmeskedjen a gyeplőnek, hogy a ló és a kocsi között jó Iegyen a kapcsolat a lovat jól kell befogni. Így három kapcsolat van ennek a bonyolult szervezetnek négy része között. ( Lásd 5b ábra.) Ha valami hiányzik ezekből a kapcsolatokból a szervezet nem működhet teljes egységként. Épp ezért az összeköttetések ugyanolyan fontosak, mint maguk a 'testek'. Önmagán dolgozva az ember egyszerre dolgozik a 'testeken' és a 'összeköttetéseken'. De ez két különböző munka.

 

Az önmagunkon való munkát a kocsissal kell kezdeni. A kocsis az elme. Ahhoz, hogy hallja a gazda szavát, először is nem aludhat, fel kell ébrednie. Akkor meg kiderülhet, hogy a gazda olyan nyelvet beszél, amit a kocsis nem ért. A kocsisnak meg kell tanulnia ezt a nyelvet. Amikor megtanulta, érteni fogja a gazdát. De ugyanakkor meg kell tanulnia a lovat hajtani, befogni a kocsiba, etetni és tisztítani és a kocsit rendben tartani - mert mi haszna lenne, hogy érti a gazdát, ha abban a helyzetben van, hogy semmit sem tud tenni? A gazda mondja neki, hogy induljon el. De képtelen elindulni, mert a ló nincs megetetve, nincs befogva és nem tudja, hol van a gyeplő. A ló az érzelmeink. A kocsi a test. Az elmének meg kell tanulnia az érzelmeket irányítani. Az érzelmek mindig húzzák a testet maguk után. Az önmagán való munkának ebben a sorrendben kell haladnia. De megint figyeljék meg, hogy a munka a 'testeken', vagyis a kocsison, a lovon és a kocsin egy dolog. És a munka az 'összeköttetéseken' - vagyis a 'kocsis' felfogásán, amely a gazdával köti össze; a 'gyeplőn', ami összeköti a lóval; a rúdon', a 'hámon', amik a lovat a kocsihoz kötik - teljesen más dolog.

Néha megtörténik, hogy a testek jó állapotban vannak, de az 'összeköttetések' nem működnek. Akkor mi haszna van az egész szervezetnek? Éppúgy, mint a fejletlen testek esetében, az egész szervezet alulról van irányítva, vagyis nem a gazda akaratából, hanem a véletlenek által.

A két testtel rendelkező emberben a második test az aktív, a fizikai testtel szemben; ez azt jelenti, hogy az 'asztráltestben' lévő tudatnak teljes hatalma van a fizikai test fölött."

G. egy plusz jelet tett az „asztráltest" fölé és egy mínuszt a fizikai test fölé (lásd 5c ábrát).

A három testtel rendelkező emberben a harmadik vagy 'mentális test' aktív az 'asztráltesttel' és a fizikai testtel szemben; ez azt jelenti, hogy a 'mentális testben' lévő tudatnak teljes hatalma van az 'asztráltest' és a fizikai test fölött."

G. egy pluszt tett a „mentális test" fölé és mínuszt az asztráltest és a fizikai test fölé, és összekötötte ezeket.

„A négy testtel rendelkező emberben a negyedik test aktív. Ez azt jelenti, hogy a negyedik testben lévő tudatnak teljes hatalma van a 'mentál', az 'asztrál' és a fizikai test fölött".

G. egy pluszt tett a negyedik test fölé és mínuszt a másik három fölé és összekötötte őket.

4.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Ahogy látják" mondta, „négy teljesen különböző helyzet létezik. Egyik esetben az összes funkciót a fizikai lest irányítja. Az az aktív; hozzá képest minden más passzív (lásd 5a ábrát). A másik esetben a második testnek van uralma a fizikai test fölött. A harmadik esetben a 'mentális testnek' van uralma az 'asztrál' és fizikai test fölött. És az utolsó esetben a negyedik testnek van uralma a másik három fölött.

Mint már láttuk egy olyan embernél, akinek csak fizikai teste van, a különböző funkciói között hasonló összeköttetés alakulhat ki. A fizikai funkciók irányíthatják az érzelmet, gondolatot és tudatot. Az érzelmek irányíthatják a fizikai funkciókat. A gondolat irányíthatja a fizikai funkciókat és az érzelmet. És a tudat irányíthatja a fizikai funkciókat, érzelmeket és gondolatot.

A két, három és négy testtel rendelkező emberben a legaktívabb test egyben a leghosszabb életű is, vagyis az 'halhatatlan' az alsóbb testekhez viszonyítva."

Ismét felrajzolta a teremtés sugarának ábráját és a Föld mellé az ember fizikai testét.

„Ez a közönséges ember" Neki csak fizikai teste van. A fizikai test meghal és semmi sem marad belőle. A fizikai test földi anyagból áll és a halállal visszakerül a földbe. Porból van és porrá lesz. Ilyen embernél teljesen lehetetlen bármiféle halhatatlanságról beszélni. De ha egy embernek van második teste (elhelyezte a második testet az ábrán a bolygók mellé), ez a második test a bolygóvilág anyagából áll és túlélheti a fizikai test halálát. Nem halhatatlan a szó teljes értelmében, mert egy bizonyos idő után ez is meghal. De mindenesetre nem hal meg a fizikai testtel együtt.

5.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha az embernek van harmadik teste (elhelyezte a harmadik testet az ábrán a Nap mellé), ez a Nap anyagából áll és tovább létezhet az 'asztráltest' halála után is.

A negyedik test a csillagvilág anyagából áll, vagyis olyan anyagból, ami nem tartozik a naprendszerhez, és épp ezért ha ez kikristályosodott a naprendszer határain belül, akkor ott nincs semmi, ami el tudná pusztítani.

Ez azt jelenti, hogy az az ember, aki rendelkezik a negyedik testtel, a naprendszer határain belül halhatatlan (6. ábra). Látják, ezért lehetetlen azonnal válaszolni a kérdésre: halhatatlan -e az ember vagy nem? Egyik ember halhatatlan, a másik nem, a harmadik próbál halhatatlanná válni, a negyedik azt hiszi, hogy halhatatlan, pedig csak egy darab hús."

  • részlet az Egy ismeretlen tanítás töredékei-ből.

 

Kapcsolódó témák:

https://alternativtortenelem.eoldal.hu/cikkek/spiritualitas/1.-nehany-szo-a-spiritualis-utakrol.html - Néhány szó a spirituális utakról

https://alternativtortenelem.eoldal.hu/cikkek/spiritualitas/7.-hova-vezetnek-az-ezoterikus-osvenyek-.html - Hová vezetnek az ezoterikus ösvények?

https://alternativtortenelem.eoldal.hu/cikkek/spiritualitas/9.-letsikok--testek--es-az-egigero-paszuly-szerkezete-.html - Létsíkok, testek, és az égig érő paszuly szerkezete

 

A mappában található képek előnézete 15. A fogat, az alkímia, és az ember 4 teste