Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelemturbózók 1-7. Pont

A nemzeti identitástudat, és ami mögötte van! Avagy a turbómagyar szubkultúra jellegzetességei.

 

1. A nemzeti identitástudat

2. Az identitástudat negatív oldala

3. A túlzásba vitt magyarkodás következménye

4. A turbómagyar jelenség társadalmi okai

5. A turbómagyar jelenség pszichológiai okai, a csoport ereje

6. A 6-12 éves korszak a kisiskoláskor világlátása és a mítoszteremtő hajlam

7. A 6-12 évesek és a turbómagyarok mítoszokban gondolkodnak. A mitikus világnézet tudatstruktúrája, jellemzői és lehetetlenségei. A gyűlölet magvai

 

8. A turbómagyarok viselkedése, az internet, a szabad véleménynyilvánítás, az álhíroldalak és a tekintélyelv

 

9. A turbómagyarok népszerű elméletei és a mítoszkényszer, a valóság és az internet álomvilága


10. Kényszeres mítoszképzés, és a turbómagyar elméletek totális bukása

11. A fejlődés ellenesség, avagy az aranykor mítosza, valamint az apokalipszist várók és a keserű valóság

12. A romantika a szentimentalizmus és a múlt megszépítése, avagy a vágy-vezérelt gondolkodás, a régen minden jobb volt hipnózisa és az agresszív múltmánia

13. A turbómagyarok logikai, vagy értelmi bukfencei

14. A turbómagyarok erkölcse, illetve erkölcstelensége

15. A turbómagyarok és a tudomány

16. A turbómagyarok facebook hozzászólásai és az a mögött megbúvó és mozgató lelki háttér

17. Az áltudósok, akik elméleteikkel szítják a turbókat

18. A magyar, mint ősnyelv, szupernyelv

19. Fantaszta történelmi cáfolatok

20. A turbómagyarok általános világfelfogása és a mitikus kizárólagos nemzetszűrő, amin keresztül látják a világot

21. Rövid megállapítások a turbómagyarok világképéről és gondolkodásáról

22. A turbómagyarok és a spiritualitás

23. A 6-12 éves korszakon túl, azaz a felnőtt ember állapotába vezető út

24. A turbómagyarok jövője


 


 

1. A nemzeti identitástudat

Az identitásfogalom két forrásból táplálkozik: a személyes (pszichológiai) és a szociális (történelmi) azonosságtudatból. Az identitástudat magyar kutatója a kettő szerves kapcsolatára utalva megállapítja, hogy: „A személyes identitás tudata, az éntudat (öntudat) nem jöhet létre másként, mint a szociális identitás ilyen vagy olyan felépítése révén”. A személyes és szociális identitás elválaszthatatlanul összefonódik, így az önazonosság felépítéséhez a szociális identitástudat egyidejű alakítására is szükség van. A nemzeti identitás olyan személyiségbeli képződmény, amely az egyén önazonosságának fontos alkotóeleme, ugyanakkor amely sokoldalúan kihat az ember további nevelődésére, fejlődésére, teljes életútjára. Nyilván a nemzettudat alatt a személyes kapcsolatok körénél tágabb, nagyobb közösséghez való tartozás tudatosulását értjük. A nemzeti öntudat önmagában is összetett, ami azt jelenti, hogy kognitív és affektív elemekkel egyaránt rendelkezik.

A nemzeti identitás kialakulása az egész személyiség stabilitását, egyensúlyát is erősítő tényező, ugyanis a valamely nemzethez tartozásra az önbesorolás szükséglete készteti/ösztönzi az egyént. A „hovatartozási élmény” önbizalmat, biztonságot, pozitív érzéseket vált ki belőlünk, ennek hiánya pedig ürességet, bizonytalanságot eredményezhet. A nemzeti identitás alakulása nemcsak pedagógiai, hanem pszichológiai és szociológiai kérdéskör is. 8-9 éves kortól a nemzettudat tágulása figyelhető meg, vagyis nyitás a szélesebb közösség (nemzet, haza) irányába. A nemzeti identitás alakulása 10-11 éves korban teljesedik ki, amikor a tanulókban teljessé válik a hazához és a saját nemzethez való tartozás tudata, a nemzettudat affektív elemei (hazaszeretet) már biztosabbak, sokszor történelmi eseményekhez is kötődnek.
http://pedkat.pl/images/czasopisma/pkw2/art11.pdf

Márai is nagyon szépen ír a hazaszeretetről:
https://www.youtube.com/watch?v=LWFfeMRbiYE

Lételemünk a magyarságtudatunk, e nélkül nem tudunk teljes értékű életet élni. Aki a hazáját nem szereti, bizonyosan beteg ember, és akinek nincs nemzeti identitástudata, nem lehet ép és egészséges sem érzelmileg sem mentálisan.

2. Az identitástudat negatív oldala

Csakhogy ennek az identitástudatnak nem csak pozitív, tápláló oldala van, hanem ha az ember leragad itt a fejlődésben igencsak sok galibát tud okozni az életben. A nemzeti identitástudat negatív hátulütőit nem igazán elemzik a hazafiak, csak a pozitív oldalát harsogják, nem is sejtve mekkora veszélyt idéznek saját fejükre ezzel. Ennek a veszélynek az elhárítására született ez az összefoglaló írás, hogy a nemzeti identitás megmaradjon megtartó és pozitív erőnek az emberben és egészségesen teljesedjen ki a lélekben. Remélem segít majd ebben ez az összefoglaló.

A nemzeti identitástudattal ugyanis el tud szaladni a ló és általában el is szalad. Mert az érzelem heves vihara elsodorja.

„Az emberek inkább gondolkoznak történetekben, mint tényekben, számokban és egyenletekben, és minél egyszerűbb a történet annál jobb. Minden egyénnek, csoportnak és nemzetnek megvannak a maga meséi és mítoszai.

A baj ott kezdődik, amikor a jóindulatú patriotizmus (hazafiság) átvált soviniszta (gyűlölködő) ultranacionalizmusba! Amikor nem abban hisznek, hogy a nemzetem egyedi – ami minden nemzetre igaz -, hanem abban, hogy felsőbbrendű.

A legtöbb ember hajlamos azt hinni, hogy ő a világ közepe, és az ő kultúrája a történelem tengelye. Sok görög hiszi, hogy a történelem Homérosszal, Szophoklésszel és Platónnal kezdődött, és valamennyi fontos eszme és találmány Athénban, Spártában, Alexandriában és Konstantinápolyban született. A kínai nacionalisták szerint viszont a történelem a sárga császárral, a hszia- és a sang dinasztiával kezdődött, és minden, amit a nyugatiak, muszlimok és indiaiak elértek, az gyenge utánzata csupán az eredeti kínai találmányoknak.

Hindu „elvbarátaik” elutasítják a kínaiak hetvenkedését, és azt állítják, hogy még a repülőgépet és az atombombát is az ősidők bölcsei találták fel az indiai szubkontinensen, jóval Konfucius és Platón előtt, Einsteinről és a Wright fivérekről nem is beszélve. Tudták például, hogy a rakétát és a repülőgépet Bháradvádzsa Maharishi találta fel, Visvamitra nemcsak feltalált, de használt is távolra ható lövedékeket, az atomelmélet atyja Kanada ácsárja, a Mahábhárata pedig pontosan leírja a nukleáris fegyvereket?

Az igazhitű muszlimok azt vallják, hogy ami Mohamed próféta előtt történt az jórészt lényegtelen, a korán kinyilatkoztatását követő történelem pedig a muszlim umma körül forog. Ez alól fő kivételt a török, iráni és egyiptomi nacionalisták jelentik, akik szerint az ő nemzetük már Mohamed előtt is a forrása volt mindannak, ami jó az emberiségben, és a korán kinyilatkoztatása után is főleg az ő népük őrizte meg az iszlám tisztaságát, és terjesztette annak dicsőségét.

Mondanunk sem kell, hogy a britek, franciák, németek, amerikaiak, oroszok és japánok számos másik népcsoporttal együtt ugyancsak meg vannak győződve arról, hogy az emberiség barbár, erkölcstelen tudatlanságban élne, ha nincsenek az ő nemzetük bámulatos eredményei. Egyesek odáig mentek, hogy azt képzelték, az ő politikai intézményeik és vallási gyakorlataik a fizika törvényeinek működéséhez is nélkülözhetetlenek. Az aztékok szilárdan hittek abban, hogy ha nem mutatnának be minden évben áldozatot, nem kelne fel többé a nap, és az univerzum darabjaira hullana.

A fenti állítások természetesen mind hamisak. A történelem szándékos semmibevétele keveredik bennük némi rasszizmussal. A mai vallások és nemzetek egyike sem létezett még, amikor az emberek meghódították a világot, növényeket és állatokat háziasítottak, megépítették az első városokat vagy feltalálták az írást. Az erkölcsiség, a művészet, a spiritualitás és a kreativitás egyetemes emberi képességek. Nagy beképzeltségre vall nemzethez kötni.” – 21 lecke a 21. Századra

„Mi vagyunk az olyanok, mint te és én, akik közös nyelvvel, vallással, szokásokkal rendelkezünk, mi felelősek vagyunk egymásért, de őértük nem. Mi mindig különbözünk tőlük, és nem tartozunk nekik semmivel. Mi nem akarjuk őket a területünkön látni, viszont fikarcnyit sem érdekel mi történik az ő területükön. Ők még csak nem is igazán emberek. A szudáni dinka nép nyelvén a dinka szó egyszerűen embert jelent. Azok, akik nem dinkák nem emberek. A dinkák esküdt ellenségei a nuerek. És vajon mit jelent a nuer szó nuer nyelven? Azt jelenti: az eredeti emberek. A szudáni sivatagtól több ezer kilométerre Alaszka és északkelet-Szibéria fagyos vidékein élnek a jupikok. Mit jelent a jupik szó jupik nyelven? Azt jelenti igazi emberek” – az emberiség rövid története

Láthatjuk, hogy a túlzó nemzeti identitástudat szinte minden népnek mámoros gőgöt, büszkeséget, fölfuvalkodottságot ad rossz értelemben. Nyoma nincs benne az alázatnak, erénynek, erkölcsnek, magasztos viselkedésnek, emberségnek vagy toleranciának.

3. A túlzásba vitt magyarkodás következménye

Nos, mi magyarok is így viselkedünk, mint a fent említett népek amikor ránk tör a nemzeti bolondéria, amit a többségi társadalom turbómagyar viselkedésnek nevez. Ez valószínűleg sértő kifejezés nem is értek vele teljesen egyet, de használni fogom a későbbiekben az egyszerűsítés kedvéért.

Itt a 3 link alatt látható, hogy nem én találtam ki a kifejezést elég régóta használatos már.

A turbómagyarok nem hazafiak, hanem gyűlölködő ultranacionalisták! A kettő közt óriási különbség van mind erkölcsileg mind szellemileg. Ezen a különbségen rengeteg múlik! Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy ez egy sarkalatos különbség! Nem szabad összekeverni a kettőt mert itt válik el az ocsú a búzától! A nemzeti identitástudatban a férges rész a gyűlölködő ultranacionalista, a tiszta gyümölcsű rész pedig a hazafi! Ezzel a különbségtétel feltárásával lehet megakadályozni, hogy az erkölcsileg és szellemileg alja söpredék beférkőzzön a nemzet fogalmába igaz hazafinak álcázva magát! A gyűlölködve köpködésnek semmi köze nincs a hazafisághoz, a patriotizmushoz!

Szóval a turbómagyarok azok az emberek, akikben a nemzeti identitástudat fekete méreggé romlott és arra használják, hogy rosszindulatú mocsokságukat a többi nemzettársukra és más nemzetekre hányják, és ezt a nemzeti identitás mögé rejtve teszik. Ez egy szubkultúra, vagyis nem az egész nemzetre jellemző, csak egy kisebbségben lévő gyűlölködő csoportosulásra. Minden országban fellelhetőek ugyanúgy van turbóoláh, turbótót, turbóamerikai, turbókínai, turbózsidó, turbókenyai stb. Ezek az emberek, ha összeengednénk őket biztos összeverekednének vagy halomra ölnék egymást, pusztán azért, mert a puszta tény, hogy létezik más nemzetiségű ember, aki ugyanazt vallja, mint ő, hogy ő a legnagyobb legerősebb legősibb leglegleg nemzet sarja. Mivel nemigen lépnek át országuk határán, és idegen nyelvet sem beszélnek kicsi a valószínűsége az ilyen tömegkarambolnak.

Még a saját fajtájukba is belekötnek, és agresszívan lehazaárulózzák és káromolják, ha már egy kicsit is eltér a véleménye a világképüktől. Hát még egy idegent!

De hogy alakult ki és mikor ez a szubkultúra?
Ennek társadalmi okai és pszichológiai okai is vannak. Ez egy nagyon összetett valami. A társadalmi okokat nem lehet megérteni, a pszichológiai okok nélkül és fordítva, a pszichológiai okokat sem a társadalmi okok nélkül. Ez párhuzamosan fut egyszerre.

„Egyes szerzők már egyenesen az „igazságalapú rezsimek” utáni „igazság utáni rezsimek” kialakulásáról beszélnek, amelyeket egyfajta széttöredezett „igazságpiac” jellemez. Fellazul az oktatási intézmények, a hagyományos sajtó és a tudomány domináns szerepe, mint az igazság fontos forrása.

Az igazság utáni rezsimekben mindenki részt vehet az igazság előállításában, és a meggyőző erőtől függ, kinek lesz igaza. Ebben a „politika utáni” és „demokrácia utáni” világban a figyelem és az érzelmek kontrollálásán keresztül a politikai, és a gazdasági erőforrásokban gazdag szereplők szofisztikált technológiai háttérrel, minden korábbinál hatékonyabban tudják irányítani a társadalmakat. A helyzet paradoxona, hogy közben a tudomány és az elitek narratívájával vitatkozó, összeesküvés-elméleteket és áltényeket terjesztő, politikailag aktív állampolgárok rendkívül demokratikusnak élhetik meg a folyamatot – hiszen azt gondolhatják, saját maguk rombolhatják le a „hatalom” egységes narratíváját és állhatnak elő újfajta magyarázatokkal vagy akár „alternatív tényekkel”.”


„A saját társadalom vizsgálatához meg kell teremtenünk azt a megfigyelői távolságot, ami egy idegen kultúra vizsgálata esetén eleve adva van. Míg utóbbi esetben a legfőbb veszélyforrás, hogy nem értjük, vagy félreértjük a megfigyelt jelenségeket, addig az előbbinél, hogy észre sem vesszük a jelenségeket, mert természetesnek tekintjük őket.” – részlet az Álhősök, hamis istenek?

Többek közt ezért érdemes ezt a szubkultúrát alaposan kivesézni, mert csak így láthatnak rá kívülről magukra úgymond.


 

4. A turbómagyar jelenség társadalmi okai

A kommunista rendszer bukása után az a sok évtized alatt létrejött nemzeti identitástudat elnyomás, mint a lezárt kukta egyszer csak felrobbant, és végre a magyar, magyar lehetett újra büszkén vállalhatta magyarságát! Ezzel még nem is lett volna gond, hanem a túlzásba vitt magyarkodás tette be a kiskaput a józan észnek.

A komcsi rendszerben a népet elkényeztették hitelből finanszírozták a viszonylagos jólétet és a legutolsó kubikosnak is volt munkája. A gazdasági részről beszélek most hagyjuk az ideológiai megfélemlítéseket. Szóval a nép rájárt az állam tőgyére, és megszokta ezt, abszolút önállótlanná vált majd az állam megoldja volt a jelszó! És ez a hozzáállás megmaradt a rendszerváltás után is! Csak a rendszer nem maradt meg! Ezt a felszaporított proli-gondolkodású rétegek elfelejtették észrevenni, ezért mohón követelték a kapitalista demokráciában, hogy márpedig tessék szívesek lenni felelősen eltartani minket, és legalább olyan jól éljünk, mint Ausztria! De a munkásálom szertefoszlott! Kiderült, hogy itt a teljesítmény számít nem pedig milyen közel van az ember az állam csecséhez! Ez piszkosul nem tetszett a követelőző prolinak így úgy cserélgette a kormányokat, mint a gatyáját. Ugyanis bedőlt, mint ahogy mai napig bedől a majd ezután jobb lesz című ócska hazugságnak. Aki foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy teljesítmény nélkül eltartsa valaki pusztán a két szép szeméért, azt bármeddig be lehet csapni! Nem veszi észre, hogy nem a vezetőség hozzáállásával van a baj, hanem saját magával! Hisz önkritikája a buta tömegnek soha nincs! Viszont szeret, sőt imád másokat hibáztatni - https://www.youtube.com/watch?v=E2exZbWBIio - a munkásosztály jeles képviselője szépen felmondja a propagandát, aminek lényege egy másik társadalmi osztály hibáztatása. A turbómagyar pont ugyanezt csinálja.

Megmutatom hogyan: az a szemét liberálcionbolsevik elvtelen erkölcstelen hanyatló nyugat, akik a gyíkemberek szolgálatába állva a kamattal a bankárkaszton keresztül rátörnek ártatlan hazánkra, és a szemét MTA tudósain keresztül hamisítják történelmünket, hogy rohadjanak meg ott, ahol vannak, de mi a turul vére kitartunk és megleckéztetjük a velejéig aljas nyugatot!

Na valahogy így csinálják. Ezt a propaganda szöveget álmukból felkeltve is elmondják, mint a kisangyal, ahogy a videóban a munkás a komcsi propagandát. Mert ez biztosítja, hogy az önkritika és a felelősségvállalás még a közelébe se kerüljön a gondolkodásának. Mást szid. Egyszerűbb, simább, könnyebb, gyorsabb, bevált.

Mi történik most? A rendszerváltás utáni köznépnek nem jött be a rendszerváltás, nem jött be neki a kapitalizmus se a demokrácia, se az Európai Unió, az információs forradalom meg úgy általában semmi. Semmi az égvilágon, ami külföldről érkezett! Miért? Mert egyikkel se tudott igazán mit kezdeni, csak végig nézni őket, vagyis a folyamatot, várta, mint régen, tátott szájjal, hogy etessék. Mindig azt mondták neki, hogy ez most elhozza a földi mennyországot aztán sose lett úgy! Ez a népréteg megelégelte ezt a folyamatot így hát úgy döntött, tovább menekül a valóság elől. De hova? Hát sok ötlete nem lévén csakis a múlt jöhetett számításba. Na de miféle múlt? Az apja meg a nagyapja által mesélt éjjel-nappali robotmunka a földeken? A mezítlábas nincstelen parasztok keserű sorsa 8 gyerekkel, amiből jó, ha élve maradt 2-3? Ez nem valami dicső múltkép, amiből a minimálbéres állása mellet, amit egy multinál dolgozik szóval emellett erőt adó filozófia lenne számára.

Nem! Ennek a rétegnek több kellett! Dicső múlt! Amivel dicsekedni lehet és valami büszkeséget érezni! Valami olyan kellett nekik, amivel éreztetni tudták magukkal, hogy ők nem senkik, nem csóró leszakadt vesztes réteg, hanem ami tartást ad nekik! Amikor valakinek se szorgalma, se esze nincs a tovább fejlődésre, se ötlete akkor egyetlen dolog marad, amibe kapaszkodhat az az énidentitása. Hozott anyagból tud csak dolgozni úgymond. Az énidentitás pedig szorosan összefügg a nemzeti identitással, mert egy csoporthoz való tartozás érzése még jobban megerősíti a tudatát és biztonságérzetet is ad. Na de a magyarság történelme nem csak a dicsőségről szól, hanem a túlélésről a megmaradásról és az elbaltázott lehetőségekről is. Így hát más választás nem maradt, át kell írni a múltat! Egy olyan múltat kell kreálni, amitől ez a proli-réteg büszkén kihúzhatja magát, és mindenki szemébe vághatja, hogy ő az élet császára! Pusztán azért, mert magyar! Ennek a hangoztatása feljogosítja mindenre az égvilágon! Sem gondolkodás, sem műveltség, sem teljesítmény nem szükséges arra, hogy lebasszon két perc alatt egy értelmiségit mert diplomát mert szerezni, arra is jó, hogy erkölcsileg kioktasson bárkit, aki másképp vagy szerinte nem jól gondolkodik, és arra is jó, hogy az internet segítségével idiótábbnál idiótább összeesküvés-elméleteket terjesszen, mint egy vírus, és arra főleg, hogy mindenhez értsen! A történelmen keresztül a nyelvészeten át az atomfizikáig pedig jobbesetben van csak érettségije! Szarik rá a nemzeti proli, hogy másnak mi a szakmája egy YouTube videóból bármit jobban megtanul, mint aki 20 éve nyomja az ipart a saját területén. A digitális proli mindenhez jobban ért! Ez az egy szó, hogy magyar mindenre jó! A hangoztatásával szabadon lehet garázdálkodni és megalázni bárkit és gusztustalan, műveletlen vadparaszt módjára mindenkinek be lehet szólni, hiszen ő magyar és az élet iskolájába járt!

Élet iskolája: „Emberi büszkeség megőrzési kényszerének utolsó bástyája, arrogancia eszközével takargatva, mert mit szólnak az emberek, ha megtudják, hogy csóró vagyok és nincs diplomám… Szóval, a megszégyenítéstől való félelem.” – a lehető legjobb megfogalmazás, amit hallottam.

Így elkezdtek szaporodni azok az elméletek, amik egy fantasztikus őstörténetet ajánlottak a leszakadt rétegeknek, amit kb. 2 órán belül a magáévá tehet minden nemzeti proletár (egy YouTube videóból!! Hatékonyabb, mint Mao vörös könyve!) Akikből a szélessávú internet segítségével digitális nemzeti proli vált.

Egy új magyarfajta született 1990 óta eltelt 30 évben! A turbómagyar! Ilyen még nem volt! Ordenáré viselkedése és hozzáállása egy komcsi prolié, mint ahogy itt is hallhatjuk - https://www.youtube.com/watch?v=jfunWpHK9Xc - de vörös posztó helyett az Árpád sávos turulmadaras zászló boldogítja. Egyfajta furcsa mutációja a kommunizmusnak és a nacionalizmusnak. De még van egy plusz elem, a spiritualitás! Vagyis annak a bemocskolása! Egyfajta neopogány katyvasz, ami, mint az enyv tartja össze a világlátásukat. Plusz a bármilyen hivatalos álláspont elleni lázadás és a tudományellenesség! Ezek sarokkövek mogyorónyi agyukban. Amúgy egy buta hazafias proli mér akar történészkedni annyira? Hát mert retteg attól a megszégyenítéstől, hogy lebukik, hogy nem tud semmit történelemből! Ezért iszonyatos kisebbségi komplexusa van és hajt, teper, veszekszik turbóelméletek százait tanulja be, hogy legalább kicsit megnyugodjon a lelke. De a hivatalosat? Azt nem! Még emlékeztetné, hogy hogy röhögte körbe az osztály amikor 1-re felelt gyerekkorában.

A turbómagyarizmus egyfajta alulról jövő tudásformálás, a szegény ember tudománya úgymond. Politikai és pénzügyi okokból valójában egy behülyített netes szubkultúra. Mindig ellenséget keres. Ugyanis mondanivalója nem lévén csak tagadni tudja a hivatalost. A felülről jövő tudás az ellensége. A nép rátámad a saját értelmiségi rétegére.

Ahogy sok nyilasból ávós lett, úgy vált a munkásproliból turbómagyar proli a rendszerváltás után. Sok most nyugdíjas akkor volt komcsi vedlett át hisztérikus hazaszerető honpolgárba, eszem a szívüket :D. Tehát van egy rétege a magyar társadalomnak, aki csak akkor érzi jól magát, ha valamilyen ideológia nevében rátámadhat a másik magyarra!

Nem mondhatja ki ezt nyíltan ugye, hanem kitalál valami alibiideológiát, tökmindegy mit, hisz gerinctelen elvtelensége nem nagy igényű, takonygerince mindig a divathoz simul, most a turbómagyar a divat, korunk legalja proli-rétege a digitális nemzeti hazafi, aki a magyarkodása miatt érzi úgy, hogy zöld utat kaphat a honfitársai letámadására. A nemzet, mint kibúvó fogalom svájcibicska, mindenre jó! A szélsőséges gondolkodás mindig a legaljasabb prosztó hitványsághoz vezet teljesen mindegy, hogy bal vagy jobboldali az a hitványság. Lábtörlőnek való szar ember az ilyen szélsőség.

Hogy magyarnak születik valaki nem teljesítmény, viszont jó embernek lenni az komoly teljesítmény. A jóság nem a nemzetiségen múlik, mint ahogy a ganéság sem. A nemzeti proli hitványságait a magyarságának hangoztatásával próbálja elfedni ezért szánalomra méltó! Szennyezi a nemzet, mint tiszta eszme fogalmat. Ezért tenyésznek tömegesen a gyűlölködő nemzeti prolik az internet pöcegödreiben, itt végre ismeretlenül kiélhetik magukat, amíg egy ismerős arcba nem botlanak, onnantól vége a játékuknak.

Munkásproli csalódott az elkényeztetettségében a rendszerváltás után így ideológiát csinált a nyugatellenességből.

A proli-réteget szidni sosem kifizetődő politikailag sem. Értelmiségiek meg azért nem mert az értelmes ember lassú ahhoz, hogy aprólékosan elmagyarázza a dolgokat a butának így hagyja veszni a dolgot, ezért erre a tömegre senki nem szól rá, el van kapatva.

Újmagyar mitológia a szuperösszeesküvés, hogy mindenki a magyar ellen van. Mekkora arc kell ehhez amúgy, hogy olyan fontosnak tartja magát egy alig leérettségizett gyűlölködő proletártömeg, hogy olyan újmítoszokat gyártson magának, hogy márpedig a magyarokat akarja mindenki elpusztítani? Ebből is látszik minél hülyébb valaki annál nélkülözhetetlenebbnek és fontosabbnak képzeli magát.

5. A turbómagyar jelenség pszichológiai okai, a csoport ereje (a pszichológiai elemzés törzs-anyaga a Fejlődéslélektanból származik) 

Igen ám, csakhogy nem minden turbómagyar nincstelen, csóró, adósságban ülő, és diplomanélküli kisember! Vannak jómódúak is, és diplomával rendelkezők, vagy netán történész vagy nyelvész turbómagyarok is! Ennek az okát nem kereshetjük abban, hogy ők a rendszerváltozás utáni 30 év vesztesei! Hiszen viszonylag jól élnek, nem kell mutogatniuk senkire miért vannak a gödör alján, nem kell ellenséget és felelőst keressenek saját nincstelenségükért, mint szegényebb honfitársaik. Mégis megteszik álszent módon, csak más okokból! Nos, akkor mi mozgatja ezeket az embereket?

Ennek pszichológiai okai vannak, amik ugyanúgy átszővik a csóró turbóréteget is természetesen, de a jobb módúakat kizárólag a pszichológiai tényező motiválja.

Mint a legelső fenti tanulmányban, amit idéztem, kiderül, hogy a hazafias érzelmek kisiskoláskorban kb. 6-12 éves korig keletkeznek és csúcsosodnak ki. Ekkor képes a gyermek felfogni a családon kívüli még nagyobb közösséget a nemzetet, mind mentálisan mind érzelmileg.

Egy csecsemő, vagy kis ovis nemigazán tud nemzetben sorsban közösségi felelősségvállalásban gondolkodni, ezt könnyedén beláthatjuk, ezek az érzelmek a csoporttudat kialakulásával érnek meg a kisiskolás személyiségében. Ami elengedhetetlenül szükséges az egészséges, ép gyermek fejlődédében. Azért is írtam a legelején, hogy akiben nincsenek meg a hazafias érzelmek nem lehet normális ember.

A nemzeti identitás és csoporttudat kialakulása 6-12 éves korban, és a mítoszteremtő képesség.

Ahhoz, hogy megértsük a turbómagyarok gondolkodását és viselkedését, valamint a világnézetük sajátosságait, ismernünk kell a fejlődéslélektant. Enélkül a büdös életbe nem lehet megérteni, hogy miért viselkednek ezek az emberek így. Sem a történész, nyelvész vagy akármilyen tudós nem fogja megérteni őket, sem a turbómagyarok nem fogják megérteni saját maguk mozgatórugóit, ha a következő fejlődéslélektani szakaszokat nem értik meg az emberi lény fejlődésében, ezért ez központi fontosságú, ugyanis e nélkül a meg nem értés, a gyűlölet, a gúny, a rosszindulat, a másik utálata és kirekesztése tovább zajlik, és minden szereplő vak marad a sötét éjszakában! Mert akik nem kifejezetten gyűlölnek és rosszindulatúak a turbómagyarok közül, azok egy bizonyos fejlődési szakaszban vannak leragadva! A 6-12 éves korig szakaszban! Vagyis nem rosszak, nem betegek, hanem egy kisiskoláskori állapotban vannak mentálisan és erkölcsileg, és úgy is viselkednek csak felnőtt testben teszik ezt! Az egész összefoglaló írásnak talán ez a legfontosabb szakasza!

A 6-12 éves szakad általános jellemzői

Az óvodáskor (3-6ig) után, ami egocentrikus és csak a saját nézőpontját veszi figyelembe, a második személyű nézőpont felvétele, a „mi tudat” megszületését is jelenti a 6-12 éves kisiskoláskor. Vagyis az egocentrizmus csökken, és a világnézet egocentrizmusból etno/szoci centrikussá válik, ahol a „mi fajtánk”, a család, a faj, a nemzet kerül előtérbe a „többiekkel”, a „mással” szemben. Éppen ezért csoportfüggő gondolkodás van jelen, amikor az ego még nem képes a csoportról decentrálni azaz kívül állóan, függetlenül gondolkodni. Nagyon fontos a csoportnak való megfelelés, a csoportnormák hű teljesítése, hiszen ez az, ami révén az egyén képes elérni a csoport vágyott szeretetét, elfogadását, a tiszteletét. (Az előző szinten az óvodás 3-6 évesig ez az erő és kontroll segítségével működött.) A csoporttól való erőteljes függés következtében az egyén identitásának, a „ki vagyok én” határai itt még zavarosak. Rengeteg a szerep, amiknek igyekszik az ember megfelelni, miközben kicsit önmaga is lenni. Az önismeret is még szerepszerű, vagyis nem lehet más, mint amit a csoport elvár. Ezért ezen a szinten az egyén sok mindent elfojt, tagad, áttol, idealizál, eltakar, különböző arcot mutat a csoportérdeknek megfelelően. Az ember a társas viszonyokat tekintve tehát függő kapcsolatokban él, ahol a felszíni hasonlóságok és külsőségek alapján megítélt összetartozás nyújt biztonságot. A szabályok, a rend, a fegyelem, az engedelmesség, a tekintélyelvűség, a jó és rossz fogalmak dominálnak ezen a szinten. Nagyon fontos a morál szempontjából, hogy az ember jó legyen önmaga és mások szemében, betartsa a törvényeket, a szabályokat, hogy elkerülje mások, különösen a tekintély szégyenérzetet és bűntudatot keltő helytelenítését.

A szexuális és agresszív késztetések háttérbe szorulnak, a szociális és teljesítményhelyzetek kerülnek előtérbe.

Teljesítmény vs. Kisebbrendűség. A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. A gyerekek megtanulnak kompetensen viselkedni, illetve hatékonyan cselekedni, vagy kisebbrendűnek érzik magukat. Modellben a gyermek fő tanulási feladata, hogy megtanulja kompetensen használni a felnőttek, a tekintély által becsült, jónak tartott készségeket, a kisebbrendűség elkerülése érdekében. A megbecsülés iránti szükséglet, amikor arra vágyunk, hogy teljesítsünk, kompetensek legyünk és elnyerjük mások tiszteletét.

Jól akar kinézni, elfogadható akar lenni, helyesen akar viselkedni. Tiszteletet a csoportnormák teljesítésével lehet elérni.

A kultúra szintjén ez a felfogás a tekintélyelvű jól szervezett hierarchikus rendszerek (feudalizmus, katonaság), a vallás, a merev, dogmatikus álláspontot képviselő szervezett egyházak formájában van jelen. Az egyházak az énen kívül eső abszolút hatalmat hirdetik, mely rendet teremt, és kötelességünk neki engedelmeskedni, alávetni, feláldozni magunkat, mert ez az, ami megváltást ígér a jövőben. „Aki nem az Igaz Úton (a mi utunkon) jár az bűnhődni fog és elkárhozik”. Önfegyelem, rend, megtisztulás.

Amikor az egyén megunja, hogy minden a szabályok szerint előírt, minden kiszámítható, akkor elkezdi megengedni magának, hogy saját gondolatai legyenek. Eleinte igaz még mindig a tekintély szava a mérvadó, de mindemellett beindul a kritikus gondolkodás, mely a következő szinten (12 éves kor után) bontakozik ki.

A 6-12 évesek mentális szintje

Ahhoz, hogy megértsük a turbómagyarok mentális képességeit, szintjét, először a 6-12 éves korig szint előtti szintet a 3-6 éves ovis szintet kell megértenünk.

A 3-6 éves korig az ovis mentális képességei.

Egy ovis 3-6 év között nem képes a másik szemszögéből látni a dolgokat, egocentrikusan szemléli a világot. Mint ahogy egy csecsemő is. Az alvás érdekli és az evés. Nincs tekintettel arra, hogy az édesanyja nagyon fáradtan esik be az ágyba, sírni fog, ha éhes és felkelti, nem vár reggelig puszta toleranciából, mert képtelen más szemszöget felvenni, nincs más nézőpont csak a sajátja. Az óvodás is még nagyon egocentrikusan viselkedik, nem tudja a másik helyébe képzelve magát megértő és együttérző lenni. Ekkor a gyerek úgy érzi, hogy csak ő van a világon, ezért gyermeki egocentrizmus korszaknak hívjuk.

Mivel az ego és többi személy még nem teljesen tisztán vált külön, a gyerek beszemélyesíti a világot olyan tárgyakkal, melyeknek lelket és mentális működést tulajdonít.

Valójában egy mágikus világban él, ahol úgy látja, hogy a dolgok egymással mágikusan behelyettesíthetők. A gyermek szociális viselkedése még kezdetleges: monologizál, saját világában él, magához beszél. Fontos jellemzője ennek a szintnek a centrálás, azaz, hogy a gyermek csak a saját világában képes gondolkodni, a másikéban nem – pl. a homokozóban. Egymás mellett, de mégis külön-külön játszanak a gyerekek.
Amikor a másik világában is
képes gondolkodni a gyermek – ekkor már együtt, közösen játszanak a gyerekek –, ezt hívjuk decentrálásnak, és ez az iskolaérettség, vagyis az iskolakezdés feltétele.

Az ovis csak a saját szemszögét ismeri: ha megkérdezik tőle, hogy egy kétszínű érmének melyik részét látja ő és melyiket a vele szembenálló személy, akkor mind magáéra, mind a másikra ugyanazt a színt mondja. Úgy véli, a másik is ugyanazt a színt látja, mint ő. A szereptudat vagyis a 6-12 éves korig megjelenésével ezt a tesztet helyesen oldja meg, felismeri, hogy a szembenálló a másik színt látja.

Ettől kezdve nem az válik fontossá, hogy idomulni tudjak az ösztönzéseimhez, hanem hogy idomuljak a szerepeimhez. A szerepekkel az én fókusza önmagáról a csoportra tevődik át, de annál tovább nem terjed. Ahogy korábban az én nézőpontom volt az egyetlen nézőpont a világon elv érvényesült, most ezt felváltja az én csoportom az egyetlen igaz csoport a világon elképzelése. Megfigyelhetjük, hogy ahogy haladunk előre a tudatosság útján, fokozatosan csökken az egocentrizmusunk. A fejlődés iránya egyre kevésbé egocentrikus állapotokba vezet.

Mikor megjelenik a decentrálás (amikor a másik ember világában is képes gondolkodni a gyermek) képessége a gyerek rájön, hogy nem működik a mágia, ami az előző szintre volt jellemző. Hiába bújik a párna alá, a többiek mégis látják. Letesz arról, hogy mágikusan próbálja irányítani a világot maga körül, de úgy gondolja, hogy mások bírnak ilyen képességekkel.

 

Vagyis az ember ahogy nő egyre fejlettebbé válik mentálisan. Akinek megdönthetetlen bizonyítékra van szüksége ezzel kapcsolatban, itt egy közel egy órás kísérlet filmre vétele magyar gyerekekkel - https://sek.videotorium.hu/hu/recordings/2709/piaget-kiserletek-1980 - a föld bármelyik részén ennyi éves gyerek ilyen szellemi teljesítményre képes óvodás és kisiskolás korban.
https://fotimarcell.blog.hu/2017/09/28/birka-e_a_magyar- ha már a kísérleteknél járunk ez a videó kiválóan szemléleti, hogy vesz rá a csoporttudat egy embert egy totális értelmetlen cselekedetre.

https://en.wikipedia.org/wiki/In-group_favoritism  - valamint a kisiskolás korban ragadt emberekre a jelenség az in groupt out group nevet viseli. A csoportom jó a nem csoportom nem jó. Végeztek olyan kísérletet is, hogy egy 10 fős csoportot kettéválasztottak egyik felének a kezébe sárga kártyát másiknak a felébe piros kártyát adtak. Egy idő után az emberek elkezdték bizonygatni, hogy márpedig a mi csoportunk a jobb! A sárgák, nem a pirosok! És fordítva, a pirosok a jobbak nem a sárgák! :D Viccnek tűnik hisz egy színes lap birtoklása semmiféle tulajdonsággal nem ruházza fel a csoportot, de az emberek az etnocentrizmus tombolásában így élik meg, hogy miért arra nincs érv, vagy bizonyíték, ezen a szellemi szinten ilyenkor nem kell. A válasz a: CSAK!


 


 

Vagyis a fejlettséget az adja, hogy minél több nézőpontból vagyunk képesek felfogni ugyanazt a valóságot. Az ovis önmagán kívül nem képes felvenni más nézőpontot a kisiskolás már igen! Ezért a másik helyébe tudja képzelni magát így kialakul a szereptudata kialakul a csoporttudata az énből a mi lesz. Az ovis egocentrizmusa, azaz önközpontúsága a kisiskolásban szociocentrizmussá, azaz csoportközpontúsággá válik, ami a nemzettudat előfeltétele!!! Az etnocentrizmus is itt alakul ki ebben a korban - https://hu.wikipedia.org/wiki/etnocentrizmus - Etnocentrizmus na ez tombol a turbómagyarokban, mert a 6-12 éves kori fejlődési szakaszban vannak leragadva! Képtelenek elérni, elsajátítani a kamasz, illetve felnőttkor szellemi szintjét, ahol még több nézőpont figyelembevétele az új szellemi képesség. Ezért nem tudnak a turbómagyarok túllátni a nemzet nézőpontján nem tudnak globális szemszögből szemlélni semmilyen életterületet. Korlátolt a mentális kapacitásuk hozzá, ami érthető, viszont az már nem érthető miért gyűlölik, aki globális szemszög belátására képes mentálisan. Vagyis de! Ez az erkölcsükben keresendő!

A 6-12 évesek (kisiskolások) erkölcse

Ahhoz, hogy megértsük ezt a területet is vissza kell nyúlnunk az ovis erkölcsre. Mivel az ovis egocentrikus igencsak erkölcstelen egy felnőtt szemszögből nézve, de még egy kisiskolás számára is.

A kisiskolások nem igazán szeretnek az ovisokkal szabályjátékot játszani mert az ovisok felrúgják a szabályokat! Magyarul CSALNAK! Egocentrikusak így a nyerési vágyat nem tudják elfojtani, úgy módosítgatják, hogy nekik legyen jó. Sok turbómagyar van ezen a szinten erkölcsileg, amikor a facebook hozzászólásokban letiltják vitapartnerüket. Ha az érvekkel legyőzi valaki az összeesküvés-elméletektől és egyéb bizonyítatlan hülyeségektől hemzsegő dicső történelmi múlt elméleteiket, akkor vagy megszakítják a kapcsolatot, vagy letiltják a hozzászólást. Tombol bennük az ovis nyerési vágya. Visszafejlődnek ilyenkor. Mivel mentálisan nem képesek más szemszögű nézőpontot felvenni így csak nekik lehet igazuk! Kész! Nos ez jelenik meg erkölcsben is. A másik reakció a dühkitörés és anyázás. Gondoljunk csak bele, ha az ovis elkezd hisztizni! Kő kövön nem marad!

A 6-12 évesek már fejlettebb erkölccsel rendelkeznek, mint az ovisok. Itt már legalább valamiféle szabályok vannak, amiket be kell tartani! Itt a szabályok szent és sérthetetlenek hiszen a felnőttektől jönnek! Minden áron be kell tartani őket, akkor is ha rosszak! A szabályokat nem lehet megváltoztatni viselkedésével ellenáll nekik a kisiskolás, de nem kérdőjelezi meg erkölcsileg, hogy a szülőnek igaza van e. Nem belső mércéből fakad a szabály, hanem a kívülről kapottat veszi alapnak a gyermek. Azért kell engedelmeskedni mert a szabályok kívülről jönnek! Nincs más nézőpont figyelembe véve, a felnőtt mindenható!

Heterenóm erkölcsnek hívják a kisiskolás erkölcsét.

A következményetikára épül. Például, ha Pisti egész nap otthon játszik csendbe, senkit nem zavarva jó gyerekként, véletlenül egy nagy tintapacát ejt a terítőn, és Jani meg egy égetni való rossz kölyök, aki tombol, és lármázik egész nap, viszont csak egy kisebb tintapacát ejt a terítőn, de azt is szándékosan, akkor a 6-12 éves korban lévő gyerek úgy ítéli meg, hogy Pistinek jár a pofon az anyától, mert nagyobb kárt csinált! A következmény a fontos itt még! A szándékot nem veszi figyelembe, hanem hogy mekkora az okozott kár mértéke!

A másik példa, ha megkérdeznek egy 6-12 éves kisiskolást, hogy ha egy gyerek egész nap takarít, rendet rak, felmos és semmi rosszat nem tesz, az édesanyja hazajön, és lekever neki egy taslit, hogy hibás e a gyerek? Azt fogja mondani, hogy igen! Ahol büntetés volt ott bűnnek is kellett lennie!! Teljesen mindegy, hogy a gyerek semmi rosszat nem tett a pofon igazolja önmagát! Igazságos volt az anyuka!

Vagy ha egy tábla csokit kell elosztani egy szegény, és egy gazdag gyerek között az a válasz a kisiskolástól, hogy egyenlő részben kell elosztani, mert úgy az igazságos! Nincs mérlegelés ilyenkor még. Nem tudja belátni, hogy lehet a gazdag minden nap a legfinomabb csokikat eszi, a szegény pedig egy évbe 3-szor ha kap.

A szabály sérthetetlen! Be kell tartani, így az igazságos! Nem szabad csalni, sem módosítani! Abszolút merev, és rugalmatlan a felfogása. A szabály a szülőtől vagy istentől származik egy 5 éves szerint, ezért kell betartani mindenáron! Nincs kibúvó! Nem lehet másítani a szabályokon!

Egy 10 éves már másképp mondja. Ha új szabály ötlete merül fel, azt válaszolja nem lehet új szabályt hozni, mert az csalás, mert én találtam ki! Az nem igazi szabály! Egy 10 éves már nem külső hatalomra (szülők vagy isten) hivatkozik, hanem az a gond az új szabállyal, hogy nem ő találta ki és ezért nem igazságos. Tehát a merevség oldódik enyhén, illetve áttevődik más szempontra, de megmarad.

Erkölcscsősszég oka ez a szakasz, a 6-12-ig, tehát akik felnőttként állandóan megbotránkoznak valamin, itt van nekik leragadásuk a fejlődésben, képtelenek felfogni más ember szabadságát, nekik a tanult rend, fegyelem, prűdség a szent, és egész életüket sokszor ebben a nyomorban megtörten élik le boldogtalanul az erkölcsük és rögeszméjük rabjaként, örök gyerekek maradnak belül.

Vagy rossz valami vagy jó. Vagy ide vagy oda nincsenek szempontok figyelembevéve. A mesékben is boszorkány, tündér, óriás, törpe végletek jelennek meg.

Szemet szemért! Merev rugalmatlan kívülről megszabott gondolkodás a lényeg a büntetéstől való félelem, ami motivál!

Azért kell helyesen viselkedni, mert része vagyok a csoportnak, mit gondolnak rólam mások? Akkor cselekszem helyesen, ha a csoport társadalmi normáknak megfelelően viselkedem!

Jó gyerek motiváció: a környezet csoport elvárása a társakkal való törődés a fontos! Jónak kell lenni!!! Önérdek helyett a csoportérdek lép be! Úgy bánj másokkal ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak!

A tekintélyorientáció a meghatározó itt még. A törvény és rend betartása! A tekintély elvárásainak kötelességteljesítés minden áron! Meg kell felelni! Muszáj! Akkor vagyok elfogadható és jó!

Egy 12 éves már autonóm erkölccsel rendelkezik, már más szempontokat is figyelembe vesz a viselkedése mérlegelésénél.

A szabály több ember kölcsönös megegyezésen alapul, így meg is változtatható, rugalmasság bejön a képbe.

A másik szempontjának a figyelembevétele megjelenik, a szándéketika, a bűnnek a megítélése, az attól függ, hogy szándékos volt e az adott cselekvés!

Tehát Jani lesz a bűnös, nem Pisti.

Nem tartja igazságosnak a rendet rakónak a pofont.

A csoki elosztásnál szociális szempontokat is figyelembe kell venni.

Sajnos sok turbómagyar nem éri el a 12 éves és a feletti felnőtt erkölcsi szintet.

6. A 6-12 éves korszak a kisiskoláskor világlátása és a mítoszteremtő hajlam

Az iskolába járással együtt belekerül a szerepvilágba. Fontos, hogy az iskolában és otthon milyen szerepeket kap a gyerek (pl. „sztár” vagy „béna” a közösségben, skatulya a tanároktól stb.), mert egy életre meghatározhatja a személyiségét. A csoport válik fontossá, az határozza meg a dolgokat. Még nincs racionalitás, hanem bizalmi, érzelmi alapon hiszi el, amit mondanak neki. Nagyon fontos a csoportnak való megfelelés, a csoportnormák teljesítése, hiszen ez az, ami révén az egyén képes elérni a csoport vágyott szeretetét, elfogadását, tiszteletét. Az önismeret is még szerepszerű, vagyis nem lehet más, mint amit a csoport elvár. Ezért ezen a szinten az egyén sok mindent elfojt, tagad, áttol, idealizál, eltakar, különböző arcot mutat a csoportérdeknek megfelelően

Lélektanilag ez szociocentrikus szakasz, amikor már nem csak önmaga létezik, hanem egy szűkebb csoport: család, barát, tanár, akiket érzelmi alapon választ, a többi ember viszont itt még nem érdekli, de már kialakul a nemzethez való tartozás érzete lassan.

Ezen a szinten a legfontosabbak a szabályok, az ennek megfelelés, a jó viselkedés, a fegyelem, a tekintélyelvűség. Elkerülni a szégyenérzetet és a bűntudatot felkeltő helyzeteket. Kialakul a megbecsülés iránti szükséglet.

Jellemző a szintre a korlátozás, a szerepjátszás, a merev szabályok, de a precizitás és a kiszámíthatóság is.

A szerepekkel az én fókusza önmagáról a csoportra tevődik át, de annál tovább nem terjed. Ahogy korábban az én nézőpontom volt az egyetlen nézőpont a világon elv érvényesült, most ezt felváltja az én csoportom az egyetlen igaz csoport a világon elképzelése.

Ha valaki ebbe a körbe tartozik haver, ha nem, akkor nem kedveljük. Ha valaki más kultúrájú, hitű, társadalmi státuszú, rangú, akkor önkéntelenül is ellenérzésünk van.

Ekkor már képesek vagyunk leválni az ovis egoközpontúságról, de képtelenek vagyunk leválni a csoportunkról, vagy kívülről nézni azt. Az etnocentrikus nézetről nem tud átváltani a tisztán globális, világcentrikus, univerzális nézetre a 6-12 éves csak a felnőtt képes erre a mentális szintfejlettségre. Az ovis egocentrizmusból a kisiskolás etnocentrizmusra váltás természetesen hatalmas lépés a globális gondolkozás irányába, fontos nézőpontváltás az előző szinthez képest. Viszont itt leragad, nem tud még továbbmenni csak 12 éves kor után a kamaszkorban képes tovább fejlődni.

Megfigyelhetjük, hogy ahogy haladunk előre a tudatosság útján, fokozatosan csökken az egocentrizmusunk. A fejlődés iránya egyre kevésbé egocentrikus állapotokba vezet.

Mások szemén át látjuk a világot, így egy ovishoz képest egy kisiskolás szélesebb, kiterjedtebb tudatosságot tapasztal meg, ami túlterjed az "én", az "enyém" keretein. Az önismeret is még szerepszerű, vagyis nem lehet más, mint amit a csoport elvár.

A kisiskolás gyerek rájön, hogy nem működik a mágia (ha valakit érdekel, hogy egy ovisnak és egy felnőttnek, hogy működik a mágikus világképe ebben a posztomban olvashat róla:
https://alternativtortenelem.eoldal.hu/cikkek/a-feketemagus.html ami az előző ovis szintre volt jellemző. Hiába bújik a párna alá, a többiek mégis látják. Letesz arról, hogy mágikusan próbálja irányítani a világot maga körül, de úgy gondolja, hogy mások bírnak ilyen képességekkel. Kinevez személyeket isteneknek, istennőknek, démonoknak és különféle erőknek. Ezen erők csodálatos módon képesek irányítani a természetet. A gyerek a szüleit is ilyennek látja, és arra kéri őket, hogy a spenótból inkább finom édességet

Varázsoljanak. A gyerek komplex mitologikus világnézetet alkot, amelyben mindenféle egocentrikus erők irányítják a világot. Ezeknek egocentrikus erőt tulajdonít, és egocentrikus

Imákat, rítusokat kezd alkalmazni. Állandó alkudozásba kezd ezen erőkkel "ha megeszem az összes vacsorát, akkor biztos elmulasztja majd a tündér a fogfájásom".

A kisiskolás szinten leragadt felnőtt igényli a csoportba tartozást. Vakon elfogadja a szabályokat, nem akar kilógni a sorból. Saját érzéseit elfojtja, a csoport etikáját kritika nélkül.

Elfogadja, és elítéli a más nézetű embereket. Alárendelődik, és függésben érzi jól magát.

Vágya, hogy elismerjék és szeressék a csoportban, ahová tartozik. Jól akar kinézni, ezzel is megfelelve a csoport elvárásának. Minél magasabb pozícióban van a csoportban, annál értékesebbnek érzi magát. Önmagáról csak szerepszerű önismerete van, ami tele van felvett szerepekkel és szabályokkal, nem tudja valójában kicsoda ő igazából. Külsőségeken alapuló egyszerű, felszínes a gondolkodása. Az én-határai homályosak és sokszor identitászavarban szenved.

Önvizsgálat híján a gyerek képtelen önállóan megítélni a szabályokat, ezért gondolkodás nélkül követi őket. Sorskönyveink nagy része, melyek szerint élünk, melyeket szüleinktől, a társadalomtól vagy másvalakitől kaptunk, egyszerűen mítoszok, nem igazak, félrevezetők. Ebben a korban a gyermekek a legtöbb dolgot szó szerint, konkrétan értelmezik, és ha e hibás hiedelmek kitartanak a felnőttkorban is, akkor beszélünk sorskönyvi patológiáról. Ilyenkor elhitetheted magaddal, hogy nem vagy elég jó, hogy legbelül egy rohadtalak vagy, hogy Isten majd megbüntet a gonosz gondolataidért, hogy semmi szeretetreméltó sincs benned, hogy nyomorult bűnös vagy stb.

Az egyén ezen a szinten különféle forgatókönyveket, sorskönyveket igyekszik megvalósítani, melyek hasznosak, szükségesek, ezek segítségével tanul meg ugyanis kilépni az egocentrikus világából és belépni az csoport világába. Amennyiben ezen a szinten történik elakadás, azt sorskönyvi

patológiának nevezik, vagyis, hogy a személy hamis, torz. Ez azt okozza, hogy a személy a közösségben torz szerepet vesz magára és aszerint él. (pl. „Vesztes vagyok, mindent rosszul csinálok, én egy született vesztes vagyok.”) Extrém példa: az apa molesztálja a kisiskolás lányát mire az elmondja az anyjának, az anya válasza: kurva vagy! És egy ilyen korú gyerek elhiszi, amit az istenszerű szülő mond! A család a szabályok szerepek betartását vasszigorral tartja be a családfőt nem lehet kritizálni, ellentmondani neki, vagy igazat mondani róla. A tekintélyelv megkérdőjelezhetetlen a családban!

 

Törődésem és aggodalmam kiterjed a csoportomra is de nem azon túl! Ha a csoport tagja vagy (azaz hiszel az én ideológiámban és mitológiámban), akkor te is megmenekülhetsz. De ha egy másik kultúrához, csoporthoz, mitológiához tartozol, vagy másik istenben hiszel, akkor légy átkozott! A maffiában a „la cosa nostra” a mi ügyünket a mi dolgunkat jelenti!

A család, a törzs, a nemzet, a vallás a politikai párt ezek mind a mi tudat részei! Akik beleragadtak a 6-12 éves korszakba felnőttfejjel és szembesülnek azzal, hogy igazságtalanságot követett el a családjuk, nemzetük, vallásuk, pártjuk azt mondják: akár téved akár igaza van az én vallásom, az én hazám, az én fajtám. Ha gyilkolt egy fiú, csak az én fiam- mondja az anyja- akármit követett el!

 

7. A 6-12 évesek és a turbómagyarok mítoszokban gondolkodnak. A mitikus világnézet tudatstruktúrája, jellemzői és lehetetlenségei. A gyűlölet magvai

 

A kultúra szintjén ez a felfogás a tekintélyelvű jól szervezett hierarchikus rendszerek

mint például a feudalizmus, katonaság, bürokrácia, és a merev, dogmatikus álláspontot képviselő szervezett egyházak formájában van jelen. Társadalmi szinten megalakulnak az egyistenhitű világvallások, ahol Isten a hatalom jelképe. Az egyistenhittel együtt jár az egyetlen igaz törvény, amelynek be nem tartásakor a haragvó Isten fog büntetni. A törvényeket írásba foglalják és örök érvényűek. Az idő lineáris, az események sorban követik egymást, és az élet végén a Teremtő ítéletet mond az egyén élete felett. A vallás hatalmi eszközzé válik, ahol erőszakos térítések és etnikai tisztogatások is előfordulhatnak. Más etnikai csoportok és vallások ellenfelek, amelyektől elzárkóznak vagy támadnak.

Mindenki tartozik valahová, ahol az egyéni érdek háttérbe szorul. Előnye a precizitás, kiszámíthatóság. Hátránya a korlátozás, a szerepjátszás, a merevek szabályok, és bűntudat, mert nem lehet minden körülmények között a szabályokat betartani. Előítéletesen, sémákban gondolkodnak, nincs tolerancia és empátia, csak a saját csoporton belül.

 

A mitikus világnézet jelentősen eltér a mágikustól több vonatkozásban is. Kialakul a tér-idő strukturálása, az univerzumok leírásai, a naptárrendszerek, és a szervezett társadalmak. a helyi törzsi vagy természetszellemekkel cimboráló sámán, már nem elég a világnézet bővülésével és a társadalmak kialakulásával, megjelenik az isteneket és Istent idéző varázsló vagy pap, akik univerzális erővel bírnak. a természetmisztikából istenségmisztika lesz.

Létrejön a természettől való elszakadás és a mitológiák kialakulása. a kisiskolás nem tudja a világot többé archaikusan és mágikusan nézni, mint az ovis. Hanem mitikusan, mítoszokban gondolkodik.

Sok mitológiában benne rejlik a természettől való elszakadás. Ádám és Éva kiűzetése a paradicsomból, Prométheusz tűzajándéka az embernek, mind aláhúzza az ember elszakadását a természettől. Az ember tudása a világról mitológiák köré csoportosul, adott történetek, isten- vagy démonképek, szimbólumok, misztériumok, érzékletes, mitikus történetek képezik a „megismerés „és a világkép építőköveit. Ezek a történetek, noha a közösen vallott valóság építőkövei, melyre mindenki hivatkozik, s melyre mutogatva szeretni vagy ölni lehet egymást, sosem lehet igazolni, csak elhinni. Az emberek a kölcsönös hit alapján osztoznak ennek a világrendnek a hiedelmeiben. „ha sokan elhiszik, elhiszem én is” – Hangzik a csoport hatása az egyénre nézve.
A mitikus világnézet termeli ki kezdetben a többisten-hívő rendszereket, majd az egyistenhívő vallásokat, a szervezett és központosított egyházakkal. A mitikus világnézet korai szakaszán működik a dogmatizmus, a fundamentalizmus, a szentírás szó szerint vétele. A mitikus világnézet mindig valami jelen nem lévő, múltbéli ősre, szentre, alapító személyre hivatkozik, ahhoz dogmákat és előírásokat rendel, büntetéssel és jutalmazással operál.

 

 

Ha valaki elhiszi például, hogy Lao Ce 900 éves korában született, hogy Mózes tényleg kettéválasztotta a Vörös tengert, vagy hogy Illés egy szekéren a mennybe emelkedett az itt ebben a mitikus szakaszban van leragadva felnőtt korában is. Bármit elhisz! Abszolutista, megkérdőjelezhetetlen a gondolkodása. Vagyis fundamentalista - https://hu.wikipedia.org/wiki/Fundamentalizmus - ez a fundamentalizmus vonatkozhat bármely hevesen fenntartott hiedelemre, amiről azt hisszük, hogy teljes mértékben és szó szerint igaz! Akár van rá bizonyíték akár nincs! Teljesen mindegy, milyen eszmét választunk fanatikusan - https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Fanatizmus - hihetünk benne.

 

Tehát ez vonatkozhat a fundamentalista kereszténységre, marxizmusra, feminizmusra vagy a fundamentalista turbómagyar neopogány hitrendszerre is! Fundamentalista nacionalista vagy kommunista is lehet valaki, aki ezen a gondolkodási szinten ragadt. Bármelyik ideológiában vallásban hihetünk a fundamentalistán nincs kivétel!!! Vonatkozhat politikai vagy vallási vezetőre vagy vallási vagy egyéb „szentnek” mondott iratra is!

A mítoszgyártó felnőtt, akiben egy kisiskolás gyermek lapul a totális hatalomba hisz és azt és annak vezetőjét vallásként imádja! abszolutisztikusan gondolkodik totalistán és sokszor https://hu.wikipedia.org/wiki/Fatalizmus - fatalistán, vagyis végzetszerűen! Ezt összekapcsolja a saját ideológiájával, és ha nem úgy van ahogy az ő fejében az el van képzelve, akkor máshogy nem lehet. Sorsszerűnek állítja be a világnézeti felfogását.

Vagyis nem a vallások, hiedelmek, ideológiák, eszmék, szentírások, vezető személyiségek a hibásak, hanem az a gyilkos indulatú fanatikus hit, amivel a szellemileg lemaradt emberek beszennyezik ezeket a dolgokat! És indokként használják az előbb felsoroltakat, hogy a másik emberre rátámadhassanak és gyűlölhessék! Roppant aljas viselkedés!

 

Gyakran ezt világvégeváró beteges téveszmék kísérik, olyan szinten fanatikus, hogy ha nem lehet úgy ahogy ő gondolja, és ő helyesen és jól gondolja, akkor jön a világvége mert a nem helyes (vagyis ami nem az ő véleménye) az romlásba és pusztulásba viszi az egész emberiséget! Azért ehhez mekkora arc kell már? Na meg bomlott elme! Persze a világvége mindig elmarad, de sajnos a hülye ettől még hülye marad, és várja újra a véget kicsit más időpontban.

„A pánik egyfajta hübrisz. Abból a nagyképű gondolatból fakad, hogy pontosan tudom merre tart a világ: lefelé. ha késztetést éreznek rá, hogy az utcán rohangáljanak és azt kiabálják, hogy nyakunkon az apokalipszis mondogassák maguknak ezt: Nem, dehogyis, csak egyszerűen csak arról van szó, hogy nem értem mi folyik a világban.” – 21 lecke a 21. századra

A legrosszabb eset, amikor téveszmékbe hisz valaki fundamentalista fanatizmussal - https://hu.wikipedia.org/wiki/Doxazma - itt már tényleg elmebajról beszélhetünk nem a 6-12 éves kor mítoszgyártási és gondolkodási szintjéről!

 

A 6-12 éves mítoszgyártó kisiskolás korra jellemző még a merev gondolkozás a változatlanság változtathatatlanság a szabályok iránt, az új gondolatokat vagy azonnal elveti vagy azonnal befogadja, nem gondolkodik el rajtuk.

A megkérdőjelezhetetlenség még, ami dominál.

A világot egyetlen külső erő irányítja, egyetlen végső igazság létezik, ami gyakran egyetlen könyvben van megírva.

Ennek a szintnek a jellegzetessége az „isten kiválasztott népe” szindróma, minden nemzet végigmegy szinte ezen a szakaszon ahogy a nemzeti identitása kialakul, mindegyik azt hiszi magáról így vagy úgy, hogy ő isten nemzete és a világ közepe az országa. A nemzeti fejlődés következő fájdalmasan reális szakasza amikor rájön a nemzet, hogy ez nem így van.

https://www.youtube.com/watch?v=b7zOw2diQlg – a Dalai Láma és a szívcsakrás kérdés. Pontosan tudta, hogy mit beszél, hisz a történelemben jól ismert jelenség, hogy minden nemzet a világ közepének képzeli magát (vagy ott a közismert mondás, ahol a pásztor leszúrja a botját ott a világ közepe) a szívcsakra is csak a mi hazánkban doboghat ugyebár :D Az etnocentrizmus kötelezően előjön. szar dolog egy gyereknek is, amikor kiderül számára, hogy amit oly sokáig hitt, elképzelt, annyi vágyat, álmot szépséget, izgalmat, örömöt fektetett abba az álomba, hogy a Jézuska hozza az ajándékot és a Mikulás rakja tele a cipőjét finomságokkal, nos, hogy ez nem létezik. a gyerekben egy világ omlik össze! Végig kell menjen egyfajta gyászfolyamaton, amíg feldolgozza. Nos ez sok turbónak nem ment ugyanis bízott egy nem judeokeresztény pápában, de sajnos csalódnia kellett, ezért haragra gerjedt! Volt, aki nemes egyszerűséggel lezsidózta ezt a húzott szemű köcsögöt! :D Persze addig amíg nem nyilatkozott a láma, tisztelte és ajnározta. Meg nem értette a kérdést meg nem jó volt a tolmács stb. özön kifogás mert összetört az álom a pilisi szívcsakráról. Tökéletes példája annak, amikor a nemzeti hisztéria fanatizálódik és őrjöngve tombol egy népben. Ha megkérdeznék a Dalai Lámától, vagy bármelyik keletről jött nagy mestertől, hogy Buddha Buda e, vagyis magyar, ugyanúgy körbe röhögné őket :D A magyar buddhistákon és turbómagyarokon kívül senki nem állítja ezt az ökörséget az egész világon! A tibetiek meg pláne nem! Nem tűnik fel ez az aprócska tény a turbómagyar buddhistáknak? Persze hogy nem, hisz nem az érvek és a józan ész világában élnek, hanem az önáltató mítoszokban, amit saját lelki békéjük és identitásuk biztonsága érdekében gyártanak szakadatlan saját maguk számára. Az, hogy nem igaz, semmit nem számít, a lényeg az álomban, az elképzelt mítoszban hivés! Mindenáron!

 

Jómagam le is teszteltem, hogy tényleg ennyire naivak és hiszékenyek ezek az emberek? És tényleg! Körülbelül fél éve elkezdtem terjeszteni egy új mítoszt miszerint a Dózsa család címere állítólagosan egy levágott kéz!

Azt kezdtem el terjeszteni a szupermagyar facebook csoportokban, hogy azért kaptak nemesi rangot és ezt a címert, mert Dózsa György egyik őse vágta le István király kezét! S utána azért kellett halnia neki és nemzettségének mert ez az Árpád háziak bosszúja volt...

Dózsa ideje ugye 1514......az Árpád-ház kihalása 1301 vagyis kb. 200 évvel korábban! Nos ez abszolút nem zavarta a turbómagyar szupertörténészeket rengetegen elhitték a kitalációmat! Tisztelet a nagyon-nagyon kevés kivételnek! És ezek az emberek akarják magyarázni a történelmet? vicc!

Terjedt a mítoszom és sokan hittek benne! Amikor utólag megmondtam az igazat, hogy én találtam ki az egészet néhányan ledöbbentek, de volt olyan, aki csak annyit mondott na és?? Tehát vagy el sem jutott a tudatáig, hogy becsaptam, vagy abszolút nem is érdekelte a lényeg az, hogy az új mítosz életre kelt elméjében, hogy ez hazugság az nem érdekli!

Vagyis saját tapasztalatból mondhatom, hogy ezek az emberek alkalmatlanok történelmi kérdésekben megnyilvánulni! egyszerűen a szellemi szintjük nem teszi őket rá alkalmassá. ahogy egy kisiskolásra se lehetne egy páncélos hadosztályt rábízni, elhiszem, hogy hazaszeretet van a szívében, de a feladathoz az édes kevés!

 

És hogy mennyire úgy torzítják a valóságot ahogy az ő beteges világnézetük és érzelemviláguk diktálja nekik az elméjükbe, nos erre talán a legjobb példa a szegedi kurgán! Egy szent domb a turbómagyarok számára pedig csak egy vízmű domb 70-es évekbe, a vízmű ásatott egy ülepítő tavat, és a maradék földet egy domb formájában felhalmozták, ebből lett a Vér-tó, ami mára már szent kurgánként tisztelnek, mint ősi időktől létező erőhelyet! A dombtetőn székelyhimnusz emlékművet állítottak a turbómagyarok! :D Röhej! Tehát értjük ugye ezt a szintű valóságtagadó hisztériát, ami ezeknek az embereknek a fejében tombol?! Egy mesterséges 50 éves dombot kineveznek szent helynek, ami ősidőktől fogva ott van! Ha a vízmű nem teszi oda ott mai napig nincs domb!!! Ez már tényleg elmeorvosi eset! Ha ezt a konkrét bizonyítható valóságot így tagadják, el lehet képzelni, hogy a magyarság eredetére vonatkozó elméleteik milyen bomlott elméjű fantasztikus szupermitológia halmaz lehet?! Amiből az égegyadta világon semmi nem igaz, de úgy hiszik, olyan vakon és agresszíven beleőrülve hiszik a saját igazukat, hogy ölni tudnának érte! Ezek az emberek elmeorvosi esetek! Nem igazmagyarok!

 

 

Abszolút jellemző még: aki nincs velünk az ellenünk van gondolkodásmód. Ez jellemezte Magyarországon a rákosi korszakot majd kádár idejében megfordították, aki nincs ellenünk az velünk van, de eredetileg Máté és Lukács szerint jézus mondta: „aki velem nincsen, ellenem van”.

Jellemző még a mindig, és soha szélsőséges álláspontok hangoztatása. A vagy-vagy kizáró gondolkodás. A kategorikus márpedig ez így van, ez az igazság kijelentés. Rövid leegyszerűsített hiten alapuló rögeszmék fanatikus ismételgetése. Változástól, gondolkodástól, megkérdőjelezéstől való elzárkózás, és a bűntudat állandó jelenléte jellemzik még ezt a korszakot.

 

 

A háborúskodásnak legyen az nemzetek vallások vagy ideológiák közötti ez szinte a legfőbb oka, hogy leragadtak a 6-12 éves kor szellemi és erkölcsi szintjén. A mi vagyunk a legjobbak, legnagyobbak és a csak mi és senki más filozófiája.

 

Szóval ezek lennének azok a pszichológiai tényezők, amik a turbómagyar gondolkodásnak mázsás alapkövei.

 

Így már a társadalmi és pszichológiai okokkal megérthetjük, hogy ezek az emberek miért gondolkodnak, éreznek és viselkednek úgy ahogy.